Az e-learning lényege, hogy a tanuló egymaga dolgozza fel és sajátítja el a tananyagot. Ebben a folyamatban a tanár szerepe az, hogy ellenőrzési pontokat építsen be, amelyek lehetővé teszik, hogy tanuló a megszerzett ismeretek szintjét felmérje, ellenőrizhesse.
Ez által azonnali visszajelzést kap arról, hogy mennyire sikerült megértenie az anyagot, hol vannak hiányosságok, mit kellene még egyszer átismételnie. De ezek a pontok alkalmasak arra is, hogy beszámoljon a tanultakról. E-learning során erre a különböző teszteket alkalmazzuk.

Milyen teszt-típusok vannak?

1. Szintfelmérő

Ez a teszttípus a kurzus legelején jelenik meg. Célja a bemeneti tudás feltérképezése, az alkalmasság felmérése. Amennyiben a tanfolyam elején megfelelően felmértük tudást, képesek leszünk a diákokat az aktuális tudásszintjüknek megfelelően tanítani, csoportba osztani. Tipikus példája az idegen nyelvi szintfelmérő.

2. Önellenőrző tesztek

Egy-egy tanóra vagy tananyag, esetleg egy-egy modul végén találkozunk velük. Célja az önellenőrzés. Az éppen aktuális anyag megismerését méri fel. Az eredmény függvényében további ismétlést vagy újabb magyarázó tananyagot ajánlhat fel.

3. Záróvizsga

Ahogy a nevében is benne van, a teljes kurzus végén találkozunk vele, és a tanfolyam alatt elsajátított anyagra kérdez rá. Gyakorlatilag egy objektív visszajelzés arról, hogy milyen mélységben sikerült elsajátítani az ismereteket.

Hogyan tudom a teszteket testre szabni?

A teszt időtartama

Amennyiben megadunk egy időtartamot, akkor a teszt egészére maximum annyi idő áll rendelkezésre. Az is beállítható, hogy az idő lejártakor mi történjen, ha nem adta le a tesztet. Ilyenkor általában két opció van: vagy beleszámítjuk a megjelölt válaszokat az eredménybe, vagy az egész teszt sikertelen lesz.

Kérdések

Beállíthatjuk, hogy mindenki ugyanazokat a kérdéseket kapja, akár ugyanabban a sorrendben, de egy nagyobb kérdésbank esetén a véletlenszerű kiválasztás alapján osztott kérdések nagyon jó szolgálatot tehetnek.

Válaszok sorrendje

Ehhez hasonló beállítás a válaszok sorrendje, amikor a kérdéshez tartozó válaszokat szintén véletlenszerűen adja meg a teszt. Így könnyebben elkerülhető, hogy a tanuló csak a kérdésre adott válasz számát tanulja meg, és nem a valódi választ.

Kötött sorrend

Megszabhatjuk azt is, hogy a kérdéseket csak egymás utáni sorrendben lehet megoldani, vagy lehetőség legyen arra, hogy összevissza lépkedhessenek a tanulók a kérdések között.

Újrapróbálkozások száma

Ha engedélyezzük a többszöri próbálkozást, akkor az azt jelenti, hogy akár sikeres, akár sikertelen lett a teszt eredménye, a beállításoknak megfelelő számú új próbálkozást engedélyez a rendszer.

Visszajelzés típusa

Választhatunk, hogy minden válasz után visszajelezzük a helyes/helytelen eredményt, vagy csak a legvégén, egy oldalon felsorolva. A rendszer óriási előnye, hogy helytelen válasz esetén előre be tudjuk állítani azt a magyarázatot is, amelyben leírjuk, hogy miért nem jó a válasz, és mi lenne a jó. Természetesen a jó választ is megindokolhatjuk. Ez által is tanul a diák.

Több próbálkozás esetén hogyan kalkulálja az eredményt a rendszer

Itt általában választhatjuk, hogy a legjobb teszt eredményét vegye figyelembe, de akár az eredmények átlagát is kérhetjük.

A fentiekből is látszik, hogy a tesztek jól variálhatóak a célunknak megfelelően. A következő részben a különböző kérdéstípusokat fogjuk górcső alá venni. Tartsatok velünk!